A gondolataiddal egyetértek. 

Én nem tudtam a magamét összerendezni.

Előjött bennem is a "mi volt előbb"kérdése. Erről mindig a kvantum-fizikusok jutnak eszembe, akik addig boncolták a világot, hogy a neutronok alkotórészeinél, a húrok rezgéseinél rájöttek, hogy a Semmit kutatják. Ott találták meg Istent :)

És rengeteget gondolkoztam azon, milyen egyértelműnek vesszük a születést. Bárminek a megszületését. Pedig éppen hogy az nem egyértelmű. Az elmúlás, a halál sokkal logikusabb. Igen, a születés csoda. Az, hogy valami működik, csoda. És egyszerűen képesek vagyunk elfeledkezni arról, hogy csodák között élünk. Hogy az életünk csodálatos.

És éppen ezért születni nehéz, meghalni pofon egyszerű. Megszülni nehéz, megölni egy pillanat. Amikor kultúrajánlót kerestem ebbe az újság-számba rájöttem, hogy nem szól pl. film a "születés"ről. Azért nem, mert az egy túl hosszú folyamat. Nincs annyi idő a filmben, hogy valami konkrétan megszülessen. Átvitt értelemben persze születik valami. Mindig. De az nagyon sokszor megmagyarázhatatlan. Csodálatos :) Viszont milyen sokan meghalnak a filmekben! :)