KIE tappancs

A Tábor nagyszerűen kezdődött,az első két napon még a német kótákhoz voltunk beosztva így nekünk is jutott a programjaikból, megismertük szokásaikat, már ezen napon is kijutott nekünk a jéghideg patakból, valamint a német konyhás “remekéből”. Harmadik napunkon a német tábor bontásában segédkeztünk,majd a nap vége felé átvettük a tábort és felhúztuk a saját zászlónk. Következő napjaink is eseménydúsnak ígérkeztek, már a megszokott KIE-s programok miatt is,úgy mint Sportverseny amiben Indiaka, Frizbi és Kidobós tudásunkat, de leginkább a csapat összhangját mérhetjük össze a többi Kótáéval és az Erdei Játékok: CTF, Számháború. Idén összekevert napban is lehetett részünk itt a napi programok érdekes sorrendben követték egymást, az esti meseversennyel kezdtük a napot és délután reggeliztünk,az alvás után jöhetett is az erdei játék: CTF fáklyákkal!

Egy átlagos nap a Tábor Igéjével illetve reggeli tornával kezdődött amit mindig más,más vezető tartott más és más gyakorlatokkal, ezt követően reggeli elcsendesedés és mosakodás kezdődött, majd a várva várt reggeli. Rendrakási verseny idén is volt, ami számomra a tábor legnehezebb része, pláne hogy Stofee pontozta… (ennyi volt az átlag a tízből). A rendrakás után kezdődhetett a Bibliaóra ami szellemünket tette próbára különös kérdéseivel és válaszaival, 2010-ben “jelzőtáblákkal” felsőbb jelzésekkel foglalkoztunk. Az ebéd rendszerint finom volt bár, akadtak kisebb gondok, pl.hagymaleves és mákostészta remek keveréke. Ezután sportok, csendes pihenő és erdei játékok következtek,majd a nap tanúja, itt érdekes, keresztyénséggel kapcsolatos embereket ismerhettünk meg a vezetők előadásában, vacsora következett, utána tábortűz ahol énekeltünk beszélgettünk. Mint mindig, most is akadt két igen fárasztó de élvezhető nap, amik folyamán kótánkét látogattunk meg gyalog valamilyen helyi nevezetességet, hálózsákot és ételt vittünk magunkkal, az éjszakát a szabad ég alatt töltöttük. Innen visszaérve kellemes meglepetésben volt részünk: a fürdőhelyet kényelmesebbé és mélyebbé tette a táborban maradt vezetőség. Az akadályverseny és az Éjszakai túra sem maradhatott el, itt különböző feladatokat kellett teljesíteni, persze a csapatmunkára összpontosítva. Összességében a tábor minden napjára jutott valami és a gyakori esőt leszámítva minden jól sikerült!

Elérhetők a nyári táborba való jelentkezési lapok nyomtatható (1. oldal, 2. oldal) és elektronikus formátumban is!

A táborok időpontjai:
2010. július 17-27. Lánytábor 10-14 éveseknek, Pilis
2010. július 7-17. Fiútábor 10-14 éveseknek, Pilis
2010. aug. 8-18. Lány kótatábor 14-18 éveseknek, Bakony
2010. júl. 29-aug. 8. Fiú kótatábor 14-18 éveseknek, Bakony, Nagyvázsony, Kinizsi-forrás

Jelentkezés a táborok vezetőinél.

Várunk Téged is, hozd el a Barátaidat is!

A Kótatábor

Több városból indultunk ugyanazon a reggelen, hogy átvegyük a tábor területét a lányoktól. A csapat Pesten a HÉV-nél gyülekezett. Már az utazás is jó hangulatban telt. A tábort gyalog közelítettük meg. A lányoktól átvettük a zászlót, és ezzel kezdetét vette a fiú kótatábor. A nap hátralévő részében a kótákat építettük fel. Este a tábortűznél összeismerkedtünk az új arcokkal. Az ismerkedést az estimese követte, melynek foytatását estéről-estére meghallgathattuk. Minden estét áhítattal zártunk, melyben összefoglaltuk a Bibliaórán hallottakat. Éjszákánként mindig egy-egy kóta őrizte a tábort.
Reggelenként 8-kor keltünk, és a tábori keresztnél gyülekeztünk. A napot reggeli tornával kezdtük, amit mindig más vezető tartott. Ezután jött a reggeli mosdás a jéghideg patakban, amely minden tábor velejárója. Mosdás után sátranként elcsendesedést tartottunk. Ezután a reggeli következett. Napi háromszor bőséges ételt kaptunk a konyha jóvoltából. A következő napirendi pont a sátoron belüli rendrakás volt, amelyet verseny keretében szigorúan pontoztak.
Délelőttönként mindig Bibliaórát tartottunk, melyet énekléssel kezdtünk és zártunk. A Bibliaórák alkalmával a Tízparancsolatot beszéltük át. Az ínycsiklandozó ebédet izgalmas sportversenyek előzték meg: indiacca, frizbi és kidobós. Délutánonként az erdőbe mentünk játszani, vagy a táborozáshoz nélkülözhetetlen ismereteket sajátítottuk el. A játékot a fürdés követte. A vacsora előtt érdekes emberek életútját ismerhettük meg. Estenként a tűznél játszottunk, vagy ének- és meseversenyeken vettünk részt.
Minden kótatáborban van kétnapos túra, amikor sátranként kirándulunk egy közös cél felé. Ilyenkor csak ennivalót és hálózsákot viszünk magunkkal. Éjszaka kinn alszunk az erdőben, és csak másnap délután érünk vissza a táborba.
Idén Visegrád volt az úti cél. A túra második napján a visegrádi bobpályát is meglátogattuk. Nagyon jól éreztük magunkat bobozás közben. Utána megint szétváltunk, és csak a táborhelyen találkoztunk újra. A második nap végére nagyon elfáradtunk.
A túra utáni napon könnyebb programokat szerveztek nekünk. Délután ún. tábori egyetemet tartottunk, ahol érdekes dolgokat tanultunk például erdei kunyhó építését pusztakézzel.
A táborban két este külön sátranként, a kótákban rakunk tűzet, ahol beszélgetünk és finomságokat sütögetünk.
Agusztus 20-án délelőtt Szentendrére kirándultunk. Megnéztük a Skanzent, és utána felmentünk a Vörös-kőre, ahonnan meg szerettük volna nézni az esti tűzijátékot. Sajnos a tűzijátékot nem láttuk a fáktól, de így is jól éreztük magunkat. Este együtt elénekeltük a Himnuszt és visszaindultunk a táborba. Éjszaka 3 órán keresztül gyalogoltunk, sietnünk kellett, hogy időben visszaérjünk a táborba, és még aludni is tudjunk.
Minden táborban van akadályverseny. Sátranként indulunk az erdőbe, és nyilakat követve a vezetőknél feladatokat oldunk meg. A kótatáborban egy nappali és egy éjszakai akadályverseny is szokott lenni.
Utolsó előtti nap busszal mentünk Szentendrére, ahol megnéztük a Tömegközlekedési Múzeumot. A múzeum után Szentendrét fedeztük fel egy izgalmas játék keretében. Sajnos a strand, ahova mentünk volna, zárva volt, így a tábor felé vettük az irányt. Utolsó este az érmek kiosztása volt. Kihirdetik a rendrakási-, a mese-, az ének- és a sportversenyek eredményét. A táborban a narancssárga-csíkos nyakkendő vizsgát is le lehet tenni. A nyakkendőket is az utolsó este osztják ki.
A hazautazás előtt lebontottuk a kótákat, és utána délben indultunk. Hát ilyen volt a 2009-es fiú kótatábor. Remélem mindenkinek tetszett a kótatábor, és remélem jövőre is jól fogjuk magunkat érezni.

Montovay Ádám

Mint tudjátok, idén volt az első magyarországi, tisztán német nyelvű tábor. Nos, hát én ott voltam, és most írok egy élménybeszámoló-félét.
Kezdeném ott, hogy megérkeztünk. És minden jól is ment, csak Stofee-nak el kellett mennie, így a kóták felépítésének nemes feladata ránk hárult… Mi meg is csináltuk (némi újítással fűszerezve), de kancellárunknak nem tetszettek a reformjaink. Pedig szerintem igen hasznosak voltak. Úgyhogy volt, amelyik kótát újra kellett húzni. Közben megjöttek a német lányok is, és együtt próbáltunk valamit összehozni, bár ez elég érdekesre sikerült, mert az én német tudásom elég szegényes, így főleg activity-ztünk. Én abban a csapatban voltam – mert ketté osztották a bagázst -, amelyik a vezetőségit állította (el ne áruljátok nekik, de ott is alkalmaztunk némi újítást).
Elosztottak minket a kótáinkba, majd berendezkedtünk. Tiszta luxusban volt részünk, 2 matracon aludhattunk! Szerintem lehetne ez a tábor logója: Német Kóta 2009*****, nem? Én Eszter néni sátrába kerültem, ami jó volt, mert nála még sose voltam. (Azt nehogy elmondjátok neki, hogy „lenéniztem”, mert kapok a fejemre!) Jó kótában aludtam (mármint összetételt nézve), 2 német lánnyal voltam együtt.
Nagyon sok jó programunk volt, voltunk Szentendrén, ahol fényképezkedtünk egy lovas kocsival. Voltunk strandon is, ami nagyon jó volt, süttettük a hasunkat a napon. Az ebédünk pizza volt! Nyami! Voltunk kétnapos túrán is, szép helyeken jártunk, sőt még bobozni is elmentünk közben! Na az nagyon-nagyon jó volt. Volt néha egy kis kocc, meg sikítozás, de az kell is hozzá.
Nagyon sokféle játékot játszottunk délutánonként és esténként. Volt magyar-nap is, ahol csak magyar dolgokat csináltunk. Vicces volt, ahogy a német lányok megpróbálták kimondani azt, hogy „galamb”. Valami ilyesmi lett a vége, hogy „gallom” .
Én nagyon-nagyon jól éreztem magam, és ajánlom mindenkinek, hogy jöjjön ő is (még ha csak annyira tud is németül, mint én. Tudjátok, mutogatni, és mosolyogni minden nyelven lehet!). Sokat nevettünk, de természetesen voltak csendes percek is, mint például a csendeseste. Sok új barátot meg lehet ismerni, és tényleg tanul az ember! Az én (német) szókincsem is jópár szóval bővült.
Szóval, gyertek, nevessetek, barátkozzatok, és legfőképp érezzétek jól magatokat!
Gáncs Kata