Blog

30 éves a KIE

1950. május 16-án mondatták ki az “önkéntes feloszlást”, ami hivatalosan megszüntette ugyan az egyesület munkáját, de Istennek gáncsot vetni nem lehet. Neki köszönjük, hogy őrizte a lángot a szívekben és 1991-ben újjáalakulhattunk. Naponta teszünk közzé egy-egy visszaemlékezést. Tarts velünk!

Gregersen-Labossa György elnökünk emlékezik:
Emlékek a KIE megalakulásának 30. évfordulójára
Böjtelő idején az igeolvasás rendjében a mag képe került elém. A Sztehlo intézmény idős és fogyatékos lakóival, dolgozóival hallhattuk a magvető példázatát, és magától növekedő vetésről (Mk 4, 11-13) szóló Jézus-i tanítást. Most, hogy a KIE – Y.M.C.A, vagyis az ifjak keresztyén egyesületeinek szövetségéről elmélkedem, nem mehetek el szó nélkül Isten magvetése és magvetője, Sir George Williams mellett, aki szegény Somerset grófsági fiúból, Anglia egyik leggazdagabb kereskedője és bárója lett. Bridgewater városában először ketten-hárman gyűltek össze az ifjú kereskedő segédek imádkozni, majd huszan, míg kilépve a kissé füstös szállodai szobából, körlevelet intéztek a kereskedőházak ifjaihoz, és máris mozgalommá nőttek Williams vezetésével. Az imádság és szeretet meghozta a termést, és szárba szökkent a magától növekedő vetés. Magyarországra is elért a KIE és nagy szervezetté nőtt, de megtört az élet a kommunisták miatt. Ifjak ne feledjétek az ateizmus és a keresztyénségen gúnyolódók siserahada nem csak 1950-s években, hanem ma – ha teheti – akár erőszakkal – azon fáradozik, hogy fiatalok közömbösek legyenek a hit titkaival kapcsolatban! Nincs semmi új a nap alatt.A történelem Ura megadta másodszor is, hogy a KIE életre keljen, és 1990. október 31-én a józsefvárosi reformátusok termében megalakult, majd a következő év februárjában bejegyzésre került. Mindezt azonban sok minden megelőzte, mert az egykori KIE tagok szívében tovább élt a KIE lelkisége, és ahogy lehetett őrizték a lángot. Meghatottan olvastam Dieter Reitzner visszaemlékezését:„ 1984. A tatabányai esperes, Labossa Lajos legidősebb fia írt egy levelet a német KIE-nek, azzal kéréssel, hogy segítsenek felépíteni egy KIE-t. A németek aztán ezt a kérést továbbították a KIE-Világszövetségnek, ők pedig nekem. Elmentem tehát Tatabányára, és jót beszélgettem a fiatalemberrel. Az édesapja a háború előtt lelkes KIE tag volt, és fiainak sokat mesélt erről. Ezért szeretett volna a fia KIE-t alapítani. Azt kellett mondanom neki, hogy ez Magyarországon jogilag nem lehetséges, de szívesen segítek abban, hogy KIE formájú ifjúsági csoportot építsünk fel. Ezután néhányszor ellátogattam Tatabányára.”Én akkor 12 éves voltam, és a konfirmációra készültem. Tisztán emlékszem Dieter első, majd későbbi látogatásaira, amely szintén magvetés volt a rendszerváltozás előtti években, és biztos segítette a későbbi újra alapítást. Majd elérkezett a kommunizmus bukása, és a magvetés, álmodozás és óvatos előkészítés után feltámadhatott a KIE Magyarországon. Ekkor már 18 éves voltam, és átvettem apámtól és idősebb bátyámtól a stafétát, és ott lehettem a KIE újjászületésénél. Dieter is megérezhetett a lelkesedésemből valamit, mert az érettségi utáni nyáron kérésemre elintézte, hogy ősztől Essen városába mehettem a városi KIE-hez. A következő év tavaszáig gyakornokként merítkezhettem meg a híres német nagyvárosi KIE szolgálatban, Wilhelm Busch és Ulrich Parzany (Weigle Haus) városában, és a német nyelvben. Hatalmas élmény és tapasztalatszerzés volt, amiért mai napig hálával tartozom a Dieter Reitzner bécsi barátunknak, akivel sokáig kapcsolatban maradtam, és bécsi tanulmányaim idején meglátogattam otthonában.A KIE fellendülő szakaszába teológus hallgató voltam Budapesten, így a Szeverényi János és Hajdú Zoltán által vezetett egyesület minden örömét és nehézségét átéltem, hisz választmányi tag is lehettem ebben az időben. Németországban megtanultam, hogy KIE életében mennyire fontos a sportélet, így vállaltam a sportbizottság vezetését és a nyári táborok megszervezést és vezetését. Nagy élmény volt, mert a fiatalok szívesen jöttek sportolni, sok barátom, azóta lelkésztársam segített, és kiváló gyakorlatot szereztünk mindannyian az ifjúsági munkához. Szombathelyi lelkészként pedig magától értetődő volt, hogy a gyülekezeti ifjúsági életet a KIE keretein belül szervezzük meg. Sok emlék, szép élmények kavarognak bennem. Oly sok kortársam fiatalként a kilencvenes évek elején a KIE munkatársképzőkben ismerkedett meg egymással és a szervezett ifjúsági munkával. Micsoda kuriózum volt a Vezess című folyóirat, amelyet Szeverényi János szerkesztett, vagy az első olyan nyomtatott énekeskönyv, amely összegyűjtötte és akkordozta az addig csak fejből, vagy alig olvasható stenciles papíron meglévő ifjúsági énekkincsét. Különlegesség volt a KIE kártyajáték is, amelyet kis dobozban dobtunk piacra.Most nosztalgiázom kicsit, de közben ráklikkeltem az Essen-i KIE és Weigel Haus honlapjára, vagy a norvég Ten-sing applikációra, és látom, hogy a KIE virágzik, és ma is vannak fiatalok, akik Krisztus „fun-ok”, sőt „trendi apostolok”. A KIE Isten magvetése hazánkban is, amely ott ahol ketten vagy hármon imádságban és közösségben együtt vannak – magától növekedik, mert a Szentléklek adja a növekedést. George Williams célja az volt, hogy kortárs fiatalok kortárs fiatalokat vezessenek Krisztushoz. Az eszköztár színes, de a cél ma is ugyanaz!

Marton Tamás, a Sóvár intézményvezetőjének visszaemlékezése:
30 év…
Néhány éve volt, hogy letelt a 30 év a leszerelésem után, és hivatalosan is visszaemlékezhettem a sok „titkos” dologra, amit sorállományú katonaként az ember megélhet. Végigpörgetve a másfél évet, tényleg csak töredékek, képek, élmények maradtak meg.Így vagyok az 1991-ben történt Vas utcai KIE közgyűléssel kapcsolatban is, ahol szintén csak néhány benyomás, kép maradt meg.Fogadjátok most ezeket szeretettel!Felemelő érzés volt már a Vas utcába bekanyarodni a Rákóczi út felöl, majd belépni és elhaladni a „mozi szerű” előtéren keresztül.Érkeztek a résztvevők, intéztük a szükséges regisztrációt, ültetést…Következő kép, amikor már a nézőtéren hozzám lépett talán a fővilágosító, és a nézőtéri fénybeállítások iránt érdeklődött. Sikerült elég bamba képet vágnom, mert mindaddig valahogy úgy képzeltem, hogy a fény a színpadnak „jár” csak… Szerencsére ezt nem kellett elmondanom, segítségemre sietett, hogy mit is gondolt: Javasolta, hogy előre ültessük a küldötteket, én csak mondjam meg hányadik sorig tartanak, a többi az ő dolga. Nagyon jól esett, hogy egy ilyen felkészült konstruktív szakemberrel hozott össze a sors aznap. Egy gyors egyeztetés után mondtam a számot, és perceken belül az első 12 sor egy derítő fényt kapott, így ők láthatták a jegyzeteiket, míg a színpadról, és a hátsó sorokból jól lehetett látni a fellendülő szavazólapokat…Arcok már nincsenek meg sajnos, de megtöltöttük a Ódry színpadot egy Közgyűlés erejéig, sok lelkes emberrel, tervekkel.

Dobos Réka visszaemlékeze:
A KIE az én életemben már családi hagyományként még bőven a rendszerváltás előtt jelen volt, hiszen nagypapám KIE titkár volt. Így mikor újraindult a KIE boldogan csatlakoztam a csapathoz, részt vettem az első vezetőképzőn, részt vettem a Ten Sing magyarországi elinditasaban és még sok minden másban is.Sokszor mondtuk, hogy a KIE az egy keret, rengeteg minden és mindenki fér bele. És ez igaz, mindenki megtalálhatja azt a munkaágat, amiben otthon érezheti magát. Amit én kaptam a KIE és a közössége által, hogy megtanított élni, megélni, dolgozni, közösséget létrehozni és működtetni, szabadon gondolkodni, elfogadni, nyitottnak lenni, boldognak lenni . Egy olyan gazdag keretet kaptam fiatal koromban tapasztalati úton, amiből még a mai napig is táplálkozom és még nagyon nagyon sokáig, hiszen a magok már árnyékot adó lombokká nőttek!